A skálák növekvő vagy csökkenő frekvencia szerint rendezett hangjegyek halmaza. Melódiák és harmóniák létrehozására használják őket. Akkordok létrehozására is használják.
Ebben az útmutatóban mindent elmondok, amit a mérlegekről tudnia kell. Néhány hasznos tippet is megosztok ezek gyakorlásához. Tehát kezdjük!
Háttér
Ha Ön zenész, producer vagy hangmérnök, a skálák megértése elengedhetetlen készségei fejlesztéséhez és jobb zenéléshez. A skálák a zenei struktúra építőkövei, és ezek megtanulása a következő módokon segíthet:
- Javítsa a hangmagasság-szabályozást és a pontosságot
- Ismerje meg az akkordmeneteket, és hogyan illesztheti őket a megfelelő skálával
- Különböző skálák használatával adjon mélységet és érzelmeket a dalokhoz
- Elemezze és értse meg dalai és ütemei alapvető frekvenciáját
- Segítsen slágereket írni, és kiemelkedjen dalszerzőként vagy producerként
Mi az a mérleg?
A skála egyszerűen rendezett hangok halmaza, amelyek egy adott hangmagasság-tartományt ölelnek fel. Ezeket a hangokat általában növekvő vagy csökkenő sorrendben játsszák, és egy speciális kezdőhangon alapulnak, amelyet „gyökér” hangnak neveznek. A nyugati zenei hagyományban többféle skálát különböztetnek meg, többek között:
- jón (szak)
- dór
- frígiai
- Lüd
- mixolíd
- Lipari (természetes minor)
- Locrian
Mindegyik skálának más a felépítése, és különböző érzelmek és hangulatok keltésére használható a zenében. Ezeken a nyugati mérlegeken kívül számos különféle, ősi és nem nyugati hagyományok által ihletett mérleg is létezik, mint például a japán mérleg.
Hogyan tanuljunk mérlegeket
A skálák tanulása technikai és időigényes feladatnak tűnhet, de valójában meglehetősen egyszerű és könnyű elkezdeni. Íme néhány tipp a skálák megtanulásához:
- Kezdje egyetlen skálával, és gyakorolja addig, amíg simán és pontosan el nem tudja játszani
- Használjon praktikus listát vagy diagramot, amely segít megjegyezni az egyes skálák jegyzeteit
- Próbáld meg lejátszani a skálát különböző billentyűkkel, hogy növeld képességeidet és megértsd
- Töltsön időt az akkordmenetek elemzésével és a megfelelő skálával való egyeztetésével
- Használjon példákat az Ön által kedvelt dalokból, hogy megértse, hogyan használják a skálákat a zenében
A mérlegek végső útmutatója
Ha magasabb szintre szeretné emelni a skála tudását, számos forrás áll a rendelkezésére. Íme néhány a legjobbak közül:
- Online tanfolyamok és oktatóanyagok
- Könyvek és útmutatók
- Zeneelméleti alkalmazások és szoftverek
- Workshopok és órák
A skálákkal és használatukkal kapcsolatos ismereteinek bővítésével magasabb szintre emelheti zenei produkciós, dalszerzői és hangmérnöki készségeit.
A skála és a dallam kapcsolata a zenében
A dallam a zene legalapvetőbb eleme, amely egyetlen sorból áll, amelyeket egymás után játszanak vagy énekelnek. A skála viszont egy meghatározott sorrendbe és hangközbe rendezett hangok halmaza, amely a dallamalkotás alapját képezi. A nyugati zenében a leggyakrabban használt skála az egyenlő tempójú skála, amely 12 hangból áll, meghatározott sorrendben és hangközökben.
A skála jelentősége a dallamalkotásban
A skálák fontosak a dallam létrehozásában, mert olyan hangjegykészletet biztosítanak, amelyet meghatározott sorrendben lejátszva egy zenei vonal létrehozásához. A skála keretet ad a dallamnak, lehetővé téve a zenész számára, hogy tudja, mely hangok szólnak jól együtt és melyek nem. Ezenkívül a skálák különböző hangulatok és érzelmek létrehozására használhatók a zenében, a használt skálától függően.
A dallam szerepe a zeneelméletben és -elemzésben
A dallam a zeneelmélet és -elemzés fontos része, mert ez a legközvetlenebb eszköze a zenei gondolatok kifejezésének. Egy zenemű dallamának tanulmányozásával a zenészek betekintést nyerhetnek a zene egészének szerkezetébe és funkciójába. A dallamelemzés fontos információkat is feltárhat egy darab harmonikus szerkezetéről, beleértve a használt akkordokat és akkordmeneteket.
A skála és az akkordhaladás kapcsolata
A dallamalkotás mellett a skálák fontosak az akkordfolyamatok létrehozásában is. Az akkordok több, egyidejűleg lejátszott hangból állnak, és az akkord hangjai gyakran ugyanabból a skálából származnak, amelyet a dallam létrehozásához használtak. A skálák és az akkordmenetek közötti kapcsolat megértésével a zenészek összetettebb és érdekesebb zenei kompozíciókat hozhatnak létre.
Források a dallamról és a skáláról való további megtudáshoz
Ha többet szeretne megtudni a dallamokról és a hangskáláról, számos forrás áll rendelkezésre az induláshoz. Néhány nagyszerű hely a kezdéshez:
- Zeneelméleti tankönyvek és tanfolyamok
- Online oktatóanyagok és videók
- Profi zenetanárok és oktatók
- Zeneelemző eszközök és szoftverek
Ha időt szán a dallamalkotás művészetének tanulmányozására és gyakorlására, a zenei folyamat e fontos részének mesterévé válhat, és nagyszerű zenét alkothat, amelyet a világ minden táján élvezni fog a közönség.
A mérlegek típusai
A nyugati zenében a legelterjedtebb skálák a dúr és a moll skálák. Ezek a skálák hét hangból állnak, és egy adott minta alapján épülnek fel egész lépések és a fél lépések. A dúr skála vidám és felemelő hangzású, a moll pedig szomorú és melankolikus hangzású.
- Dúr skála: WWHWWWH (pl. C-dúr skála: CDEFGABC)
- Természetes moll skála: WHWWHWW (pl. A-moll skála: ABCDEFGA)
Blues Skála
A blues A skála egyfajta skála, amelyet általában a blues zenében használnak. Tartalmazza a moll pentaton skála hangjait, de hozzáad egy alacsonyabb kvint hangot, más néven „kék hangot”. Ez a skála egyedi hangzást hoz létre, amely a blues zenéhez kapcsolódik.
- Blues skála: 1-b3-4-b5-5-b7 (pl. E blues skála: EGA-Bb-BDE)
Harmonikus és dallamos moll skálák
A harmonikus moll skála a természetes moll skála olyan változata, amely a hetedik hangot fél lépéssel megemeli. Ez olyan egyedi hangzást hoz létre, amelyet általában a klasszikus és a modern zenében használnak.
- Harmonikus moll skála: WHWWHAH (pl. A harmonikus moll skála: ABCDEFG#-A)
A dallamos moll skála a természetes moll skálának egy másik változata, amely a hatodik és hetedik hangot fél lépéssel emeli felfelé, de a natúr moll skálát használja lefelé. Ez más hangot kelt, amikor felfelé és lefelé halad a skálán.
- Dallam-moll skála: WHWWWWH (pl. F dallammoll skála: FGA-Bb-CDEF)
Diatonikus mérlegek
A diatonikus skálák olyan skálák csoportja, amelyek hét hangból állnak, és egész lépések és féllépések meghatározott mintájára épülnek. Általában a nyugati zenében használják őket, és sok népszerű dal alapját képezik.
- Dúr diatonikus skála: WWHWWWH (pl. G-dúr skála: GABCDEF#-G)
- Természetes moll diatonikus skála: WHWWHWW (pl. d-moll skála: DEFGA-Bb-CD)
Más típusú mérlegek
A zenében sok másfajta skála létezik, mindegyiknek megvan a maga egyedi hangzása és felhasználása. Íme néhány példa:
- Pentaton skála: a folk-, country- és rockzenében általánosan használt öthangos skála.
- Teljes hang skála: egy hat hangból álló skála, ahol minden hang egy egész lépésnyire van egymástól. Ez rendkívül egyedi és disszonáns hangzást hoz létre.
- Kromatikus skála: olyan skála, amely magában foglalja a nyugati zene mind a tizenkét hangját. Ezt a skálát gyakran használják feszültség és disszonancia keltésére a zenében.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes skálák meghatározott zenei műfajokhoz kapcsolódnak. Például a pentaton skálát általában a country és a rockzenében használják, míg a blues skálát a blues zenéhez kötik.
Amikor kiválasztunk egy zeneműben használandó skálát, fontos figyelembe venni a hangulatot és az érzést, amelyet létrehozni szeretnénk. Attól függően, hogy milyen műfajjal és zenei stílussal dolgozik, bizonyos skálák megfelelőbbek lehetnek, mint mások.
Összefoglalva, a különböző skálatípusok és egyedi jellemzőik megértése segíthet kiválasztani a zenei munkához megfelelő skálát.
Nyugati zene
A nyugati skálák a nyugati zenében használt zenei skála egy sajátos típusa. Ezek meghatározott lépések halmazára épülnek, ill időközönként hangok között, amelyek egyedi hangzást és érzetet keltenek. A nyugati skála legelterjedtebb típusa a dúr skála, amely egész és féllépcsők meghatározott mintájára épül. Más elterjedt nyugati skálák közé tartozik a moll skála, a pentaton skála és a blues skála.
Mi a különbség a nyugati skálák között?
Számos különbség van a nyugati skálák különböző típusai között. Egyes skálák több hangot tartalmaznak, mint mások, míg mások az egész és fél lépések mintázata eltérő. A dúr skála például hét hangot tartalmaz, míg a pentaton skála csak öt hangot tartalmaz. A blues skála dúr és moll skálák kombinációját használja, hogy egyedi hangzást hozzon létre.
Példák a nyugati skálákra
Íme néhány példa a gyakori nyugati skálákra:
- Dúr skála: Ez a legelterjedtebb nyugati skála, és sokféle zenében használják. Egész és fél lépések meghatározott mintájára épül, és hét hangot tartalmaz.
- Minor skála: Ez a skála egész és fél lépésekből áll, mint a dúr, és melankolikusabb hangzású.
- Pentaton skála: Ez a skála mindössze öt hangot tartalmaz, és általában blues- és rockzenében használják.
- Blues skála: Ez a skála dúr és moll skálák kombinációját használja, hogy egyedi hangzást hozzon létre, amelyet általában a blues zenéhez társítanak.
Hangjegynevek megértése a zeneskálákban
A zenei skálák megértéséhez fontos, hogy jól ismerjük a hangjegyek nevét. A skála minden hangja a skálán belüli elhelyezkedése szerint van elnevezve, és néhány kulcsfontosságú dolgot érdemes szem előtt tartani:
- A skála első hangját „tónusos” vagy „gyökér” hangnak nevezik.
- A skála hangjai A-tól G-ig terjedő betűkkel vannak elnevezve.
- G után a sorozat újra kezdődik A-val.
- Minden hangot éles (#) vagy lapos (b) szimbólum követhet, jelezve, hogy egy fél lépéssel megemelkedett vagy leengedett.
A hangjegyek sorrendje egy léptékben
A hangjegyek sorrendje a skálában az, ami egyedi hangzást és karaktert ad. A nyugati zenében a skálák jellemzően hét hangból állnak, amelyek meghatározott sorrendben vannak elrendezve. Például a major skála ezt a mintát követi:
- tonik
- Második őrnagy
- Harmadik őrnagy
- Tökéletes negyedik
- Tökéletes ötödik
- Hatodik őrnagy
- Hetedik őrnagy
Megjegyzés nevek alkalmazása a gitárra
Ha kezdő gitáros vagy, a hangjegynevek megtanulása hatalmas feladatnak tűnhet. Van azonban néhány dolog, amit megtehet, hogy megkönnyítse:
- Ne feledje, hogy a gitáron minden egyes rántás fél lépést jelent.
- A gitár hangjait a húron elfoglalt helyük és a hangjegyek alapján nevezik el.
- A gitár nyitott húrjainak neve (a legalacsonyabbtól a legmagasabbig) E, A, D, G, B és E.
- A gitáron minden egyes hang egy magasabb hangot jelöl, tehát ha a nyitott E húron kezdesz, és egyet feljebb lépsz, egy F hangot fogsz játszani.
Alternatív jegyzetrendszerek
Míg a nyugati zene jellemzően a fent leírt hét hangrendszert használja, addig a világ különböző részein más hangrendszereket is használnak. Például:
- A kínai zene öthangos skálát használ.
- Néhány ókori görög zene nyolc hangból álló rendszert használt.
- A jazzzene gyakran a hagyományos nyugati skálán kívüli hangokat is tartalmaz, így összetettebb és változatosabb hangzást ad.
A megfelelő skála kiválasztása
Amikor egy adott zenemű hangskáláját választja, néhány dolgot szem előtt kell tartania:
- A zene kulcsa határozza meg, hogy melyik skála a legmegfelelőbb.
- A különböző skálák funkciója és hangulata eltérő, ezért válasszon olyat, amelyik illik a darab kívánt hangvételéhez.
- Különböző skálák keverése érdekes és egyedi hangzásokat hozhat létre, de ehhez a zeneelmélet jó megértése szükséges.
Hangjegynevek megadása kottában
Ha kottát olvas, a hangjegyek nevei a személyzetre írt betűk formájában lesznek megadva. Íme néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani:
- Az A-tól G-ig terjedő betűk a különböző hangjegyek jelölésére szolgálnak.
- A nagybetűket a magasabb hangmagasságú hangokhoz, míg a kisbetűket az alacsonyabb hangmagasságú hangokhoz használjuk.
- A hangjegy neve után éles vagy lapos szimbólum jelenik meg, jelezve, hogy a hangjegy felemelkedett vagy leengedett egy fél lépéssel.
- Az akkordokat meghatározott sorrendbe rendezett hangnevek segítségével írják le.
Felvételi és keverési megjegyzések
Zene rögzítésekor és keverésekor a hangjegyek nevei néhány okból fontosak:
- Lehetővé teszik a zenészek számára, hogy kommunikáljanak egy dal bizonyos hangjairól és részeiről.
- Segítenek abban, hogy minden hangszer a megfelelő hangokat szólaltassa meg.
- Könnyebbé teszik a harmóniák és akkordmenetek létrehozását.
- Különböző hangok és skálák keverése érdekes és összetett hangzásokat hozhat létre.
Transzpozíció és moduláció a zenében
Átültetés egy zenemű kulcsának megváltoztatásának folyamata. Ez azt jelenti, hogy a darab összes hangja felfelé vagy lefelé tolódik el a zenei skála bizonyos számú lépésével. Egy darab kulcsa az a hangjegy, amely körül a darab középpontjában áll, és a kulcs megváltoztatása jelentős hatással lehet a darab hangzására és hangulatára.
Íme néhány tudnivaló az átültetésről:
- A transzpozíciót általában a nyugati zenében használják, hogy egy darabot kényelmesebb tartományba hozzanak egy adott hangszer vagy énekes számára.
- Az átültetés segítségével új hangzást vagy stílust hozhat létre egy zeneműhöz.
- Az átültetés folyamata magában foglalja a darab minden hangjának eltolását a skála azonos számú lépésével.
- Az új kulcsnak más lesz a középső hangja, de a hangjegyek közötti kapcsolatok változatlanok maradnak.
Transzponálás és moduláció a különböző zenei stílusokban
Az átültetés és a moduláció fontos fogalmak sok különböző zenei stílusban, a klasszikustól a jazzen át a popig. Íme néhány tudnivaló arról, hogyan használják ezeket a fogalmakat a különböző stílusokban:
- A klasszikus zenében a modulációt gyakran használják összetett harmonikus struktúrák létrehozására, valamint a dráma és a feszültség érzetének megteremtésére a darabban.
- A jazz zenében a modulációt a mozgás érzésének megteremtésére, valamint az improvizációra és a szólózásra használják.
- A popzenében az átültetést gyakran arra használják, hogy megkönnyítsék a darab éneklését vagy lejátszását, míg a modulációt az izgalom érzetének keltésére vagy a darab új szintre emelésére.
- Az átültetés és a moduláció minden zenei stílusban fontos eszköz a zeneszerzők, hangszerelők és előadók számára, hogy új és érdekes zeneműveket hozzanak létre.
Az átültetés és a modulálás megtanulása
Ha szeretné elsajátítani az átültetés és moduláció művészetét, a következőket kell szem előtt tartania:
- Kezdje azzal, hogy megtanulja az átültetés és a moduláció technikai szempontjait, például hogyan kell számolni a léptéket a skálában, és hogyan kell azonosítani az új középső hangot.
- Gyakorold egyszerű zeneművek, például mondókák vagy népdalok transzponálását és modulálását, hogy átérezhesse a folyamatot.
- Ahogy egyre fejlettebb lesz, próbáljon meg bonyolultabb zeneműveket, például klasszikus szonátákat vagy jazz standardokat átültetni és modulálni.
- Vedd észre a hangzásbeli és érzeti különbségeket, amikor egy darabot transzponálsz vagy modulálsz, és használja fel ezeket a különbségeket, hogy új értéket hozzon előadásába.
- Használjon eszközöket, például mikrofont vagy felvevőszoftvert, hogy hatékonyabban hallja a változásokat.
- Tudassa az emberekkel, hogy átültetésbe és modulációba kezd, és kérjen visszajelzést a darabjairól.
- Tanuljon és kísérletezzen a különböző típusú skálákkal és akkordokkal, hogy új ötleteket vigyen a játékba.
Nem nyugati léptékek felfedezése a zenében
Amikor a zenei skálákról beszélünk, gyakran az általunk leginkább ismert nyugati skálákra gondolunk. A zenében azonban világszerte sokféle skálát használnak. A nem nyugati skálák azok, amelyek nem illeszkednek a szokásos nyugati zenei rendszerbe, amely egy 12 hangból álló halmazon és egy speciális skálák felépítésére szolgáló formulán alapul.
Különbségek a nyugati skáláktól
A nem nyugati skálák hangzása nagyon eltérő lehet azoktól a skáláktól, amelyeket a nyugati zenében szoktunk hallani. Íme néhány lényeges különbség:
- A nyugati skálákkal ellentétben, amelyek 12 hangból állnak, a nem nyugati skálák több vagy kevesebb hangot tartalmazhatnak.
- A nem nyugati skálák különböző típusú lépéseket alkalmazhatnak, például negyedhangokat vagy mikrotónusokat, amelyek nem találhatók meg a nyugati zenében.
- A nem nyugati skálák kezdőhangjai eltérőek lehetnek, vagy másképpen rendelhetők, mint a nyugati skálák.
- A nem nyugati skáláknak különböző felhasználási területei vagy asszociációi lehetnek a zenei hagyományokban, ahol használják őket.
Lejátszás és audio támogatás
Ha szeretné hallani, hogyan hangzanak ezek a nem nyugati skálák, rengeteg forrás érhető el az interneten. Olyan videókat és hangfelvételeket találhat, amelyek bemutatják a különböző skálákat, és azt, hogyan használják őket a különböző zenei hagyományokban. Egyes források még lejátszási eszközöket is tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy hallja a skálákat, és saját maga is kísérletezzen velük.
Természetes mérlegek
A természetes lépték kialakulása egész lépésekből és féllépésekből álló sajátos képletet követ. A lépések mintája a következő:
- Egész lépés
- Egész lépés
- Fél lépés
- Egész lépés
- Egész lépés
- Egész lépés
- Fél lépés
Ez a lépésminta adja a természetes skála egyedi hangját és karakterét. A szomszédos hangok közötti távolság természetes léptékben vagy egy egész lépés vagy egy fél lépés.
Melyek a természetes skála fokozatai?
A természetes skála hét fokozatú, mindegyiket az ábécé egy betűjéről nevezték el. A természetes skála fokozatai a következők:
- Első fokozat (toniknak is nevezik)
- Másodfokú
- Harmadik fokozat
- Negyedik fokozat
- Ötödik fokozat
- Hatodik fokozat
- Hetedik fokozat
A természetes skála legalsó hangját toniknak nevezik, és ez az a hang, amelyről a skála a nevét kapta. Például a C hanggal kezdődő természetes skálát C természetes skálának nevezzük.
Mi a különbség a természetes és más típusú mérlegek között?
A természetes skála csak egy a zenében használt sokféle skála közül. Néhány egyéb gyakori mérlegtípus:
- Major skála
- Moll hangsor
- Kromatikus skála
- Pentaton skála
A fő különbség e skálák és a természetes skála között az általuk követett lépések mintája. Például a dúr skála a teljes lépés, egész lépés, fél lépés, egész lépés, egész lépés, egész lépés, fél lépés mintáját követi. A moll skála eltérő lépésmintát követ.
Következtetés
Tehát itt van minden, amit a zenei skálákról tudni kell. A skála hangjegyek halmaza, amelyek növekvő vagy csökkenő sorrendben vannak elrendezve, hogy létrehozzanak egy zenei sort vagy kifejezést. Ez a zene alapeleme, amely keretet ad a dallamnak. Tehát, ha még csak most kezdi, ne féljen belemerülni, és próbálja ki!
Joost Nusselder vagyok, a Neaera alapítója és tartalommarketing-szakember, apa, és szenvedélyem középpontjában szeretek új berendezéseket kipróbálni gitárral, és csapatommal együtt 2020 óta készítek mélyreható blogcikkeket. hogy segítse a hűséges olvasókat felvételi és gitártippekkel.
