Ha nagy hangzást szeretne, a késleltetés a megfelelő út.
A késleltetés hang hatás amely rögzíti a bemeneti jelet egy hangtároló adathordozóra, és egy meghatározott idő elteltével lejátssza. A késleltetett jel vagy többször lejátszható, vagy visszajátszható a felvételbe, hogy ismétlődő, elcsendesedő visszhangot keltsen.
Nézzük meg, mi ez és hogyan használják. Ez egy forma
A zenei produkció késésének megértése
A késleltetés egy egyedülálló effektus, amely felhasználható a zenei produkcióban a szám hangszínének és izgalmas elemeinek fokozására. Arra a folyamatra utal, amikor egy bejövő audiojelet rögzítenek, egy ideig tárolják, majd visszajátsszák. A lejátszás lehet egyenes vagy az eredeti jelhez olvadva ismétlés vagy visszhang effektus létrehozásához. A késleltetés különböző paraméterekkel állítható és modulálható különböző eredmények elérése érdekében, például karima vagy kórus.
A késleltetés folyamata
A késleltetési folyamat akkor következik be, amikor egy bejövő audiojelet lemásolnak, és egy adathordozón, például számítógépes szoftveren vagy hardveren tárolnak. A megkettőzött jel egy bizonyos idő elteltével lejátszásra kerül, amelyet a felhasználó beállíthat. Az eredmény az eredeti jel megismétlése, amely bizonyos távolságra elválik az eredetitől.
A késleltetés különböző típusai
Különféle késleltetési típusok használhatók a zenei produkcióban, többek között:
- Analóg késleltetés: Ez a fajta késleltetés akusztikus tereket használ a késleltetési hatás szimulálására. Ez magában foglalja a bejövő jel megérintését és egy felületen való tárolását, mielőtt lejátssza.
- Digitális késleltetés: Ez a fajta késleltetés digitális technológiát használ a bejövő jel rögzítésére és megismétlésére. Általában számítógépes szoftverekben és digitális hardveregységekben használják.
- Szalagkésleltetés: Ez a fajta késleltetés népszerű volt a régebbi lemezeken, és még ma is használatos. Ez magában foglalja a bejövő jel rögzítését egy szalagra, és egy bizonyos idő elteltével megismétli.
A késleltetés használata élő előadásokban
A késleltetés élő előadásokban is használható a hangszerek és az énekhang fokozására. Használható sikolyok vagy hangjegyek gyors egymásutániságának létrehozására, amelyek úgy tűnik, hogy egyhangúan szólalnak meg. A késleltetés hatékony használatának képessége minden gyártó vagy mérnök alapvető készsége.
Klasszikus késleltetési effektusok emulálása
A klasszikus késleltetésnek számos emulációja létezik hatások amelyeket általában a zenei produkcióban használnak. Például:
- Echoplex: Ez egy klasszikus szalagkésleltetési effektus, amely az 1960-as és 1970-es években volt népszerű. A Maestro cégnél dolgozó mérnökök fejlesztették ki.
- Roland Space Echo: Ez egy klasszikus digitális késleltetési effektus, amely az 1980-as években volt népszerű. Jól jött azoknak a zenészeknek, akik késleltetési effektusokat akartak hozzáadni élő fellépéseikhez.
Hogyan működnek a késleltetett effektusok a zenei produkcióban
A késleltetés a hangfeldolgozás egyik formája, amely lehetővé teszi egy hang visszhangjának vagy ismétlésének létrehozását. Abban különbözik a reverbtől, hogy az eredeti hang határozott ismétlődését produkálja, nem pedig természetes hangzású tompítást. A késleltetés a bemeneti jel pufferelésével és későbbi lejátszásával jön létre, az eredeti és a késleltetett jelek közötti intervallumot a felhasználó határozza meg.
A Delay Tech fejlődése
A késleltetett effektusok feltalálása az 1940-es évekre vezethető vissza, az első késleltető rendszerek szalaghurkokat és villanymotorokat alkalmaztak a feldolgozott hang hűségének megőrzésére. Ezeket a korai rendszereket tartósabb és sokoldalúbb mechanizmusok váltották fel, mint például a Binson Echorec és a Watkins Copicat, amelyek lehetővé tették a késleltetési intervallum módosítását és a ritmikus koppintások hozzáadását.
Manapság a késleltetett effektusokat a gitárpedáloktól a számítógépes szoftverekig sokféle formában kínálják, és mindegyik egység a mechanizmusok és feldolgozási technikák egyedi kombinációját alkalmazza, hogy különböző sebességű, távolságú és megjelenésű visszhangokat keltsen.
A késleltetett effektusok egyedi jellemzői
A késleltetett effektusok számos előnnyel rendelkeznek a hangfeldolgozás egyéb formáihoz képest, többek között:
- Egy hang ritmikus és periodikus ismétlésének előállítása, lehetővé téve egyedi és kifejező zenei kifejezések létrehozását.
- Lehetőség a késleltetési időintervallum és az ismétlések számának beállítására, így a felhasználó pontosan szabályozhatja az effektus megjelenését és jelenlétét.
- Az a kényelem, hogy az effektust bárhol elhelyezheti a jelláncban, ami a kreatív lehetőségek széles skáláját teszi lehetővé.
- Lehetőség a késleltetett jel bizonyos szakaszainak kivágására vagy törlésére, további szabályozást biztosítva az effekt ritmikai és tonális jellemzői felett.
A késleltetett effektusok művészi felhasználása
A késleltetett effektusok az elektronikus zenei producerek alapvető eszközévé váltak, lehetővé téve számukra, hogy sűrűn egymásra helyezett hangokat és ritmusokat hozzanak létre. A késleltetés néhány népszerű alkalmazása az elektronikus zenében:
- Kiegészítő késleltetések: rövid késleltetés hozzáadása a hanghoz, hogy komplementer ritmust hozzon létre.
- Élkésleltetés: hosszabb késleltetés hozzáadásával élt vagy térérzetet hoz létre a hang körül.
- Arpeggio késleltetések: olyan késleltetés létrehozása, amely megismétli az arpeggio hangjait, és lépcsőzetes hatást kelt.
Használja a gitározásban
A gitárosok a delay effektusokat is rendkívül hasznosnak találták játékukban, lehetővé téve számukra, hogy sűrű és éteri minőséget hozzanak létre a hangzásukban. Néhány mód a gitárosok késleltetésére:
- Késleltetett éneklés: késleltetés hozzáadása egy énekes vagy hangszeres énekéhez vagy játékához, hogy érdekesebb és texturáltabb hangzást hozzon létre.
- Robert Fripp hurkolási technikája: Revox magnó használata a hosszú késleltetési idő eléréséhez és a „Frippertronics” névre keresztelt szólógitárdarabok létrehozásához.
- John Martyn késleltetési módszere: úttörő szerepet játszik a késleltetés használatában az akusztikus gitározásban, a „Bless the Weather” című albumán bemutatva.
Használata kísérleti technikák fejlesztésében
A késleltetett effektusok kulcsfontosságú szerepet játszottak a zenei produkció kísérleti technikáinak fejlesztésében. Néhány példa erre:
- A késleltetés használata a gitár fuzz és wah pedáljainak fejlesztésében.
- Az Echoplex szalag késleltetése az érdekes hangok keverésének és megalkotásának világában.
- Az egyszerű késleltetési minták megismétlése lenyűgöző textúrák létrehozásához, ahogyan Brian Eno „Music for Airports” című albumán hallható.
Kedvenc késleltetési eszközök
A zenészek által használt legnépszerűbb késleltető eszközök közé tartozik:
- Digitális késleltető pedálok: késleltetési idők és effektusok széles skáláját kínálják.
- Szalagkésleltetési emulátorok: a régi szalagkésleltetések hangjának újraalkotása.
- Késleltetési bővítmények: lehetővé teszik a késleltetési paraméterek pontos vezérlését a DAW-ban.
Összességében a késleltető effektusok alapvető eszközzé váltak a zenészek számára számos műfajban, az elektronikus zenétől az akusztikus gitározásig. A késleltetés kreatív felhasználása továbbra is arra ösztönzi a zenészeket, hogy kísérletezzenek ezzel a sokoldalú hatással.
A késleltetett hatások története
A késleltetett effektusokat a huszadik század eleje óta használják a zenei produkcióban. A késleltetés első megközelítése a lejátszás volt, ahol a hangokat rögzítették és később játszották le. Ez lehetővé tette a korábbi hangok finom vagy kifejezett keverését, sűrű zenei mintarétegeket hozva létre. A mesterséges késleltetés feltalálása távvezetékeket, tárolókat és állomásokat használt a jelek továbbítására több száz mérföldre attól a várostól vagy országtól, ahonnan származtak. Az elektromos jelek kifelé irányuló útja a rézhuzalon keresztül hihetetlenül lassú volt, körülbelül 2/3 millió méter másodpercenként. Ez azt jelentette, hogy fizikailag hosszú vonalakra volt szükség ahhoz, hogy a bemeneti jelet elég hosszú ideig késleltesse ahhoz, hogy visszakerüljön és keveredjen az eredeti jellel. A cél a hangminőség javítása volt, és ez a gyakorlati késleltetési forma a fix infrastruktúra volt, amelyet általában egy cég biztosított.
Hogyan működik a késleltetés
A késleltetés úgy működik, hogy a bemeneti jelet egy késleltető egységen keresztül küldi el, amely ezután a jelet állandó író- és mágnesező áramon keresztül vezeti. A mágnesezési minta arányos a bemeneti jel eredményével, és a késleltetési egységben tárolódik. A mágnesezési minta rögzítésének és lejátszásának képessége lehetővé teszi a késleltetési effektus reprodukálását. A késleltetés hossza a bemeneti jel és a mágnesezési minta lejátszása közötti idő változtatásával állítható be.
Analóg késleltetés
Az analóg késleltetés a késleltetés egy régi módszere, amely egy rögzített visszhanggal rendelkező egységet alkalmaz, amely természetesen megkettőződik, és változó ritmikus intervallumokat állít elő. Az analóg késleltetés feltalálása rendkívül összetett volt, és további kifejezési módokat tett lehetővé a zenei produkcióban. Az első analóg késleltető processzorok elektromos motorokon alapultak, amelyek rendkívül összetett mechanizmusok voltak, lehetővé téve az echosonic hangok módosítását.
Az analóg késleltetés előnyei és hátrányai
Az analóg késleltető rendszerek természetes és periodikus hangzást kínáltak, amely kiválóan illeszkedik a különféle zenei műfajokhoz. Lehetővé tették a kísérletezést a visszhangok helyzetével és kombinációjával, valamint a visszhangok törlésének lehetőségét, ha szükséges. Volt azonban némi kellemetlenségük is, például a karbantartás igénye és a mágnesszalagfejek rendszeres cseréje.
Összességében az analóg késleltetési rendszerek egyedülálló és kifejező eszközt jelentettek a zenei produkció mélységének és jelenlétének növelésére, és ma is sok zenész és producer használja őket.
Digitális késleltetés
A digitális késleltetés olyan késleltetési effektus, amely digitális jelfeldolgozási technikákat alkalmaz felvett vagy élő hang visszhangjának létrehozására. A digitális késleltetés feltalálása az 1970-es évek végén jelent meg, amikor a digitális audiotechnológia még a fejlődés korai szakaszában volt. Az első digitális késleltetési egység az Ibanez AD-900 volt, amely mintavételezési technikát használt egy rövid időtartamú hang rögzítésére és lejátszására. Ezt követte az Eventide DDL, AMS DMX és Lexicon PCM 42, amelyek mind drága és kifinomult egységek voltak, amelyek egyre népszerűbbek az 1980-as években.
A digitális késleltetés képességei
A digitális késleltető egységek sokkal többre képesek, mint egyszerű visszhangeffektusok. Használhatók hurkolt, szűrési és modulációs effektusok létrehozására, számos további kifejezési módot alkalmazva. A digitális késleltetési processzorok is fejleszthetők, így a felhasználók új funkciókat és funkciókat adhatnak hozzá, amint elérhetővé válnak. Egyes digitális késleltető egységek még a bemeneti jel megnyújtására és skálázására is képesek, tiszta és természetes hangzást hozva létre, amely mentes a periodikus motorok és mechanizmusok kellemetlenségétől.
Számítógépes program
Az elmúlt években a késleltetési hatások bőségessé váltak a számítógépes szoftverekben. A személyi számítógépek fejlődésével a szoftver gyakorlatilag korlátlan memóriát és nagyobb rugalmasságot kínál, mint a hardveres jelfeldolgozás. A számítógépes szoftverekben a késleltetési effektusok beépülő modulként érhetők el, amelyek hozzáadhatók a digitális audio munkaállomásokhoz (DAW), és számos funkciót kínálnak olyan hangok emulálására, amelyek korábban csak analóg vagy digitális hardverrel voltak lehetségesek.
Az alapvető késleltetési effektusok paraméterei magyarázata:
A késleltetési idő az az idő, ameddig a késleltetett jel megismétlődik. Ez a késleltetési idő gomb elforgatásával vagy egy külön vezérlőn a tempó megérintésével szabályozható. A késleltetési időt ezredmásodpercben (ms) mérik, és a DAW BPM (beats per minute) referencia segítségével szinkronizálható a zene tempójával.
- A késleltetési idő beállítható a zene tempójához, vagy stílusosan használható hosszabb vagy rövidebb késleltetési effektus létrehozására.
- A hosszabb késleltetési idők távoli, sűrűsödő érzést kelthetnek, míg a rövidebb késleltetési idők segítségével gyors visszacsapó hatást lehet létrehozni.
- A késleltetési idő a zenei környezettől függ, és ennek megfelelően kell szabályozni.
Visszacsatolás
A visszacsatolásvezérlés meghatározza, hogy a kezdeti késleltetés után hány egymást követő ismétlés következzen be. Ezt fel lehet állítani, hogy ismétlődő visszhanghatást hozzon létre, vagy lelassítva egyetlen késleltetés létrehozásához.
- A visszajelzések segítségével tér- és mélységérzetet kelthetünk egy keverékben.
- A túl sok visszacsatolás a késleltetési hatást elsöprővé és sárossá teheti.
- A visszacsatolás a késleltetési effektuson lévő gombbal vagy tekerőgombbal vezérelhető.
keverék
A mix vezérlő határozza meg az eredeti jel és a késleltetett jel közötti egyensúlyt. Ezzel a két jelet össze lehet keverni, vagy kifejezettebb késleltetési effektust hozhatunk létre.
- A mix vezérlővel finom vagy kifejezett késleltetési hatást lehet létrehozni a kívánt eredménytől függően.
- Az 50/50 keverék egyenlő egyensúlyt eredményez az eredeti jel és a késleltetett jel között.
- A keverés szabályozása a késleltetési effektuson lévő gombbal vagy csúszkával állítható be.
Fagy
A kimerevítés funkció rögzíti az idő pillanatát, és megtartja azt, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy rájátsszon vagy tovább manipulálja.
- A kimerevítés funkció használható környezeti párnák létrehozására vagy az előadás egy adott pillanatának megörökítésére.
- A kimerevítés funkció egy gombbal vagy a késleltetési effektus bekapcsolásával vezérelhető.
Frekvencia és rezonancia
A frekvencia- és rezonanciavezérlők alakítják a késleltetett jel hangját.
- A frekvenciaszabályozás a késleltetett jel meghatározott frekvenciáinak növelésére vagy levágására használható.
- A rezonanciaszabályozás segítségével növelhető vagy csökkenthető a késleltetett jel rezonanciája.
- Ezek a vezérlők általában a fejlettebb késleltetési effektusoknál találhatók.
Hol helyezze el a késleltetési effektusokat a jelláncban
Amikor a beállításáról van szó jel lánc, könnyen összezavarodhat a különböző effektpedálok és eszközök elhelyezésével kapcsolatban. Ha azonban időt szán egy megfelelően szervezett lánc kialakítására, az segíthet az általános hangnem kialakításában, és felerősítheti az egyes felszerelések funkcióit.
Működési alapelv
Mielőtt belemerülnénk a késleltetési effektusok elhelyezésének sajátosságaiba, röviden emlékeztessük magunkat a késleltetés működésére. A késleltetés egy időalapú effektus, amely az eredeti jel ritmikus ismétlődéseit hozza létre. Ezek az ismétlések beállíthatók az időzítésük, a csillapításuk és egyéb összetevőik szerint, hogy természetes vagy természetellenes hangulatot biztosítsanak a hangzásnak.
A késleltetés megfelelő helyre történő elhelyezésének előnyei
A késleltetési effektusok megfelelő pozícióba helyezése nagy hatással lehet az általános hangzásra. Íme néhány előnye a jól szervezett jellánc létrehozásának:
- Az effektusok rossz sorrendbe helyezése által okozott zajos vagy irritáló zajok elkerülése
- A kompresszorok és a késleltetések remekül működhetnek együtt, hogy egyedi hangokat hozzanak létre
- A késleltetések és zengetések megfelelő kombinációi vonzó hangulatot biztosíthatnak az előadáshoz
- A késleltetési effektusok megfelelő pozícióba helyezése segíthet kialakítani saját személyes stílusát és hangnemét
Hol helyezze el a késleltetési effektusokat
Most, hogy megértettük a jól szervezett jellánc létrehozásának előnyeit, nézzük meg, hová helyezzük el konkrétan a késleltetési effektusokat. Íme néhány javaslat:
- A lánc elején: A késleltetési effektusok a jellánc elejére helyezve segíthet egyedi hangszín kialakításában, és alakíthatja az előadás általános hangzását.
- Kompresszorok után: A kompresszorok segítségével kézben tarthatja a hangszínt, a késleltetési effektusok utánuk pedig elkerülheti a fellendülő vagy természetellenes következményeket.
- Viszhangzás előtt: A késleltetési effektusok segíthetnek ritmikus ismétlések létrehozásában, amelyeket a zengető felerősíthet, természetes hangulatot biztosítva a hangzásnak.
egyéb szempontok
Természetesen a késleltetési effektusok pontos elhelyezkedése a lejátszott zene típusától, a rendelkezésére álló fizikai eszközöktől és a személyes stílusától függ. Íme néhány további dolog, amit érdemes szem előtt tartani:
- Kísérletezzen a késleltetések, fáziskapcsolók és flangerek különböző kombinációival, hogy megtalálja az Ön számára legmegfelelőbbet.
- Ne féljen tanácsot vagy javaslatot kérni tapasztaltabb gitárosoktól vagy hangmérnököktől.
- Maradjon rugalmas, és ne alkalmazkodjon egy képlethez – a legvonzóbb hangok gyakran úgy jönnek létre, hogy kiemelkednek és megjelölik saját egyedi stílusukat.
Következtetés
Tehát megvan – a késleltetett effektus egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a zenészek számára, hogy ismételt hanghatást hozzanak létre. Ez egy nagyon hasznos eszköz a zenészek számára, hogy érdeklődést keltsenek dalaikhoz. Használható éneken, gitáron, dobon és szinte bármilyen hangszeren. Szóval ne félj kísérletezni!
Joost Nusselder vagyok, a Neaera alapítója és tartalommarketing-szakember, apa, és szenvedélyem középpontjában szeretek új berendezéseket kipróbálni gitárral, és csapatommal együtt 2020 óta készítek mélyreható blogcikkeket. hogy segítse a hűséges olvasókat felvételi és gitártippekkel.
