A gitárosok gyakran használnak effektusokat egyedi hangok létrehozására. Az egyik legnépszerűbb effektus a crunch hangzás, amely nyers, torz minőséget adhat a játékhoz.
A crunch hangot erős túlhajtás és vágás jellemzi. Lehetővé teszi a gitárosok számára, hogy „fuzzy” vagy „gritty”-t alkossanak tónus amelyet egyébként nehéz megismételni.
Ebben az útmutatóban megvizsgáljuk, hogyan hangzik a roppanás hatás működik, és magyarázza el, hogyan használhatja fel játékstílusának javítására.
Mi az a Crunch Sound?
A Crunch sound egy népszerű gitáreffektus, amely a hangok széles skáláját képes előállítani. Ezt a hatást a gitár erősítőjének túlhajtásával érik el, és egy réteg torzítást adnak a hanghoz. Crunch hangzás esetén a torzítás jellege a hangszertől és a lejátszótól függően változhat, lehetővé téve a gitárosok számára, hogy különféle hangzási lehetőségeket fedezzenek fel. Nézzük meg közelebbről, hogyan működik ez a gitáreffekt.
A Crunch Sound áttekintése
A crunch sound egy olyan gitáreffektus, amely éles és torz hangzást ad a zenéhez. A beállítástól függően a finomtól az intenzívig terjedhet. Ezt a hangzást különféle zenei műfajokban használják, mint például a klasszikus rock, a metál, az alternatív, a hard rock és a blues.
A roppanó hangot általában felerősített jel használatával és az erősítő vezérlőin lévő erősítési vagy torzítási beállítások növelésével érik el. Lágy hangok lejátszásakor a jel túlhajszolt lesz, ami tiszta jelet eredményez enyhe kitartással. De amikor keményebb hangokat játszik le nagyobb szólókkal vagy riffekkel, a jel torzul és telítődik, ami egy hangosabb, rövidebb, keményebb „roppanós” hangot eredményez. Az előállított hang a használt gitár és erősítő kombináció típusától függően is nagymértékben változhat.
Az erősebb crunch-effektus elérése érdekében az is előfordulhat, hogy az erősítőbe való belépés előtt egy alacsony kifizetésű szintikábelt kell előerősíteni egy analóg stomp boxon vagy más eszközön keresztül. Ez még több textúrát ad játékstílusához, és kitölti a teljes hangtartományt.
Néhány népszerű gitárhangzás, amelyre roppant jellemző, az AC/DC Angus Young klasszikus hard rock riffjei és Eric Clapton bluesos hangja a Cream „Sunshine of Your Love” című dalából. Függetlenül attól, hogy milyen zenei stílust hoz létre, ha ismeri ennek az effektusnak a működését, nagyobb kreatív lehetőségeket kínál a vintage, mint a modern torzító hangok megörökítésére bármilyen műfajban vagy produkciós műben, amelyet felvesz vagy előad.
Hogyan jön létre a Crunch Sound
A Crunch Sound vagy a torzítás olyan effektus, amely megváltoztatja az elektromos gitár hangját. Elmosódott torzító hangként vagy ropogós erősítésnövelésként hallható. A torz hangzást többféle módszerrel hozzák létre, beleértve az előerősítőket, a jelút torzítását, a telítettségi effektusokat és a fuzz pedálokat.
Az erősítő előerősítője megnövekedett erősítést hoz létre, ami a hangszer által keltett felhangok mennyiségének növekedéséhez vezet. Ezt a torz hangot úgy is elérheti, hogy a gitár jelét túlhajtáson vagy torzító pedálon keresztül futtatja, mielőtt az erősítőre küldi. A Fuzz pedálok extrémebb mértékű torzítást adnak, és intenzív erősítésre használhatók.
Erős telítettségű effektusok jönnek létre, amikor erős gitárhangot vezetnek át egy erősítőn, és az előerősítője megnövelt erősítéssel telíti a jelet, így durvább hullámokat hoz létre kevésbé egyenletes frekvenciákkal. A túlvezérelt hang előállításának egyéb népszerű módjai közé tartoznak a csöves erősítő emulációs pedálok és a harmonikus gazdag oktáv eszközök.
Az elektromos gitárok és basszusgitárok még szélsőségesebb torzítási szintjének létrehozásához a visszacsatoló hurok segítségével visszacsatolják az audiojeleket a hangszer kimenetéről. Ezt az effektet évtizedek óta használják a metálzenében, és wah-wah pedálokkal és más effektprocesszorokkal kombinálva egyedülálló hangzást tud létrehozni. Függetlenül attól, hogy melyik technikát választja, a Crunch Sound végtelen lehetőséget kínál egyedi hangok létrehozására!
Crunch Sound típusai
A crunch sound egy olyan effektus, amelyet a gitárosok meleg, torzításszerű hangzás elérésére használnak. Ez a hatás a gitár kiválasztott támadási és erősítési szintjének manipulálásával érhető el. A beállításoktól függően különféle típusú csikorgó hangok állíthatók elő. Beszéljük meg a legnépszerűbb ropogtatási típusokat.
Torzító pedálok
Az egyik legnépszerűbb crunch hangeffektus torzító pedálok használatával jön létre. Az alapkoncepció az, hogy plusz erősítést ad a gitár jeléhez, ami a gitárnak durva túlterhelést és erőérzetet ad. Számos különböző típusú torzító pedál áll rendelkezésre, de két fő típus, amelyet általában crunch hang létrehozására használnak, a fuzz és az overdrive.
Fuzz pedálok
A Fuzz lehetővé teszi, hogy növelje a hangerőt, és nyugodtan használhatja, vagy erősebben nyomja meg extrémebb hangzásokkal. Ha erősen nyomják, elkezdi hallani azt a kielégítő, elmosódott hangot, amely a rockzenéhez társul. Nem olyan meleg hangzású, mint néhány más túlhajtási torzítás, és egészen agresszív tud lenni, ha teljesen felfelé toljuk. Ha azonban finoman használjuk, kiválóan alkalmas vastag, tartalmas és ropogós hangok létrehozására, amelyek könnyedén átvágják a legtöbb keveréket.
Overdrive pedálok
A fuzz pedálokhoz képest a túlvezérelt hangok melegséget és kontrollt kínálnak, miközben lehetővé teszik a rockzenéhez kapcsolódó klasszikus torz hangok létrehozását. Általában gyengébb választ adnak, mint a fuzz-ot, de lágyabb összhangot adnak, így a hangjegyeket jobban kiemelik a keverékből anélkül, hogy túl agresszívak lennének. Az Overdrive nagyobb dinamikatartományokat is lehetővé tesz, mint például a nagy nyereségű felvezetések, valamint a vintage stílusú blues/rock hangszínek vagy akár enyhe, ropogós ritmusrészek, amikor egy kicsit visszahívja az erősítési szintet.
Overdrive pedálok
Az Overdrive pedálok a legnépszerűbbek a gitározáshoz roppant hangok hozzáadására. Elsősorban vezető- és szólóhangokhoz használják, az overdrive olyan hangzást hoz létre, amely egy csöves erősítőre emlékeztet a határaira. Ez a fajta effekt lehetővé teszi, hogy olyan szabályozott torzítást hozzon létre, amely több ponttal és kéreggel rendelkezik, mint a fuzz, de kisebb vastagságú, mint egy tényleges torzító pedál.
Ez a fajta hatás ropogós textúrákat, enyhe harmonikus torzítást és fokozott tartást ad. Ha egy overdrive pedált adsz az erősítőd elé, ez testet kölcsönöz a hangodnak, és pattanós lesz a leadek vagy szólók lejátszásakor. Az ilyen típusú jelláncok közötti különbségek szemléltetésének legjobb módja, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a gitárt közvetlenül az erősítőbe vezetjük anélkül, hogy közben bármiféle effektus lenne: az Overdrive meleg, szinte csőszerű érzést kelt, miközben elegendő erőt és dinamikát biztosít keverjük át.
A túlhajtás általában több alapvető vezérlőből áll, beleértve a hangerőt, a meghajtót és a hangszín gombokat; néhányan azonban más kapcsolókat is kínálnak, például „több” vagy „kisebb” erősítést, amelyek lehetővé teszik a hangzás még tovább alakítását. Általánosságban elmondható, hogy a hajtásvezérlő növeli vagy csökkenti az erősítést, míg a hangszínszabályzó úgy állítja be a magas/mélyhang-választ vagy az adott frekvenciasávot, hogy ne vegyen túl sok jelenlétet (vagy veszteséget) a jelláncban.
Fuzz pedálok
A Fuzz pedálok a gitáreffektusok egy fajtája, amelyet az 1960-as években vezettek be, és gyorsan népszerűvé váltak az effektus kiváltásakor keletkező nagyon jellegzetes torzítások miatt. A Fuzz pedálok vastag, torz és ropogós tömörítést hoznak létre, hasonlóan az overdrive pedálokhoz, de nagyobb hangsúlyt fektetnek az erősítésre, hogy egyedi hangzást hozzanak létre. Túlhajtáskor a szilíciumdiódáknak vagy „fuzz chipeknek” nevezett hatékony tranzisztorok aktiválódnak, hogy erősítsék a zenei jelet.
A Fuzz pedálokon általában vannak vezérlők a torzítás szintjéhez és a hangszín alakításához, például a mély- és magashang-beállításokhoz, így személyre szabhatja a roppant hangzást. Egyes fuzz pedálok középtartományú vezérlési beállításokkal is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a mély és magas hangok közötti frekvenciák növelését. Az egyéb funkciók közé tartozik az állítható kapu vagy „támadás” gomb, amely segít meghatározni, mikor kezdődjön és mikor fejeződik be a hangjegyek, és néhányan még nedves/száraz keverési funkcióval is rendelkeznek, hogy radikálisan fuzzy hangokat hozzanak létre két különböző kimenettel egyszerre.
Más effektusokkal, például overdrive vagy reverb pedálokkal kombinálva csodálatos hangokat kaphatsz a fuzz pedálból. Végső soron ez valóban a kísérletezésen múlik – a torzítási szintek különböző kombinációinak használatával, miközben módosítja az EQ-beállításokat, amíg meg nem találja azt, ami a legjobban illik játékstílusához!
Tippek a Crunch Sound használatához
A crunch sound egy ikonikus gitáreffekt, amelyet számos műfajban használnak. Általában meleg, vastag torzításként írják le, amely torz és tiszta gitárhangokkal egyaránt remekül szól. Ebben a cikkben áttekintünk néhány tippet a crunch hang használatához, hogy a legtöbbet hozza ki ebből a sokoldalú gitáreffektből.
Erősítés és hangerő beállítása
A crunch hangeffektus ideális módja a gitáron, ha ennek megfelelően állítja be az erősítést és a hangerőt. Általános ökölszabályként próbálja meg a következőképpen beállítani a gombokat:
- Állítsa a fő hangerő gombot körülbelül 7-re.
- Állítsa be az erősítés gombot 6 és 8 között a hang kívánt torzítási szintjétől függően.
- Állítsa be az EQ szinteket a magas és mély hangokhoz személyes preferenciái szerint. Kísérletezzen az EQ beállításokkal a kívánt hangszín és érzet elérése érdekében, általában a basszusnál magasabb magas hangokkal kezdje.
- Állítsa be a Crunch gombot addig, amíg el nem éri a kívánt roppant mértéket a hangjában.
Bármilyen típusú torzító pedál használatakor fontos, hogy ennek megfelelően állítsa be a beállításokat – a túl sok vagy túl kevés nemkívánatos hangot eredményezhet! Ezeket a paramétereket szem előtt tartva élesítheti azt a tökéletes ropogós gitárhangzást, amit keresett.
Kísérletezés különböző hatásokkal
Ha már rendelkezik alapvető ismeretekkel a Crunch Sound effektus működéséről, a legjobb módja annak, hogy megismerkedjen vele, ha kísérletez. Fogja a gitárját, és győződjön meg arról, hogy a benne rejlő lehetőségeket használja ki. Kipróbálhat különféle hangszedőket, választhat támadástípusokat és hangvariációkat az erősítőjéből. Ezenkívül ismerkedjen meg hangszere dinamikájának tartományával – ez a tartomány segít meghatározni, mikor és mekkora erősítést kell alkalmazni a Crunch Sound effektus használatakor.
A kísérletezés tapasztalattal jár. Ahogy egyre kényelmesebbé válik az effektusok használata a hangszínek szabályozására, gondolja át, hogy az egyes beállítások milyen hatással vannak a hangzásra. Hogyan befolyásolja a teljesítményét az erősítés növelése vagy csökkentése? A magas hangok elgurítása vagy fokozása bizonyos beállításoknál segít vagy akadályozza? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása elősegíti a jobb megértés érzését, amikor új effektusokat tanul, vagy a bevált hatásokat gyorsan alkalmazza élő helyzetekben.
Végül ne félj kombinálni az effektusokat a Crunch Sound effektussal a tónusok felfedezéséhez! Más pedálokkal, például refrénnel, késleltetéssel, zengetéssel vagy EQ-val való kísérletezés segíthet a hangzás egyedi módon történő testreszabásában, amely kiegészíti és továbbfejleszti ezt az egyedülálló gitárvezérlési eszközt. Légy kreatív, és ami a legfontosabb – érezd jól magad!
A gitár dinamikájának megértése
Függetlenül attól, hogy milyen roppant gitárhangzást próbál elérni, fontos megérteni, hogyan működik a gitár, hogy a lehető legteljesebb mértékben kihasználhassa. Ez segíthet elérni a tökéletes crunch hangzást, valamint minden más hangot, amelyet a zenéje megkíván.
A gitár dinamikáját három fő tényező befolyásolja: a húrok, hangszedők és az erősítő. Különböző húrmérők befolyásolják a játék hangját és az előállítható effektusok típusait – például a vastagabb húrok teltebb hangzást biztosítanak, mint a vékonyabb húrok, míg a könnyebb húrmérők jobban megfelelnek a magasabb hangokhoz, és tisztábbak. A hangszedő beállításától függően a különböző kombinációk különböző hangszíneket eredményeznek – az egytekercses hangszedők világosabb és élesebb hangot adnak a mélyebb és sötétebb tónusú humbucker hangszedőkhöz képest. Végül a használt erősítő típusa is jelentősen hozzájárulhat; tömör testű gitárok a legjobban csöves erősítőkhöz párosulnak a melegebb hangszín érdekében, míg az üreges testű gitárok ultralineáris erősítővel működnek a legjobban a magasabb és mély hangok nagyobb jelenléte érdekében.
Ezeket a tényezőket együttesen alkalmazva hatékony képletet hoz létre a tökéletes roppanó hang eléréséhez a gitáron. Az egyes összetevők megértése és kísérletezése kulcsfontosságú! A hangerő gombjainak növelése vagy csökkentése, valamint a magas hangok vezérlőivel való játék segíthet az erősítés és a telítettség beállításában, miközben tovább módosítja a hangzást – szánjon egy kis időt, hogy megismerkedjen ezekkel a konfigurációkkal, hogy magabiztosan közelítsen meg minden számot, pontosan tudva, hogy milyen hangok vannak. szükséges a felvételi folyamat során. Gyakorlattal és türelemmel hamarosan elsajátítod ezt az ideális ropogós gitárhangzást!
Következtetés
Összefoglalva, a crunch hang egy olyan hatás, amelyet a gitár torzítópedáljának szándékosan túlórázására hagynak. Más torzításoktól eltérő hangzású, nagyon éles és tartós hangzást biztosít. Ez az effekt egyedi ízt adhat a játékhoz, és még jobban kiemelheti szólóit, ha más effektusokkal párosítják.
Ez a hatás a legtöbb zenei stílusban használható, de különösen észrevehető olyan stílusokban, mint a hard rock, a heavy metal és a blues-rock. Ennek az effektusnak a használatakor ne felejtse el megfelelően módosítani a torzítópedál beállításait, hogy a megfelelő hangzást kapja. A megfelelő beállításokkal elképesztő ropogós hangokat hozhatsz létre magadnak!
Joost Nusselder vagyok, a Neaera alapítója és tartalommarketing-szakember, apa, és szenvedélyem középpontjában szeretek új berendezéseket kipróbálni gitárral, és csapatommal együtt 2020 óta készítek mélyreható blogcikkeket. hogy segítse a hűséges olvasókat felvételi és gitártippekkel.
